Pénz a demokráciáért. Mitől lesz Lengyelország és Magyarország szabotázsa

MOSZKVA, december 4. – RIA Novosti, Sofia Melnichuk. Az Egészségügyi Világszervezet figyelmeztet: az újévi ünnepek után Európát a koronavírus harmadik hulláma borítja. És Brüsszel az első hullámtól kezdve nem tudta jóváhagyni a gazdasági támogatást és az Európai Unió költségvetését. A pénzügyi támogatás olyan feltételekhez kapcsolódott, amelyekhez Lengyelország és Magyarország nem értett egyet. Mi az oka a szabotázsnak – találta ki a RIA Novosti.

Európai oligarchia

“Nem hagyjuk magunkat zsarolni” – mondja Matteusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. Véleménye szerint az európai partnerek zsarolással foglalkoznak.

Orbán Viktor magyar elnök visszhangozza. “A költségvetés elfogadásakor nem lesz akadálya annak, hogy zsarolják azokat, akik nem értenek egyet a migránspolitikával” – jelentette az MTI hírügynökség.

Júliusban az EU jóváhagyta a 2021-2027-es időszakra vonatkozó páneurópai költségvetést – 1,85 billió eurót, és megállapodott egy intézkedéscsomagban is, amely 750 milliárdos gazdaságot támogat. A pénzeszközök fogadásának felsorolt feltételei nem mondanak semmit a menekültek befogadásáról. De a probléma egy másik, nem kevésbé komoly pontban van – Brüsszel a pénz elosztását a demokratikus normák betartásával kapcsolja össze.

Pénz a demokráciáért. Mitől lesz Lengyelország és Magyarország szabotázsa

Orbán Viktor magyar miniszterelnök

Lengyelország és Magyarország számára ez túlzott mértékű, mert pontosan ilyen kérdésekben vannak Brüsszelnek rendszeresen panaszai Varsó és Budapest ellen. “Azt mondjuk, hogy” igen “az Európai Uniónak, de” nem “, ha büntetnek, mint a gyerekek” – magyarázta Morawiecki a lengyel álláspontot. “Az a szervezet, ahol az európai oligarchia legyőzi a gyengéket, nem az az unió, amelybe beléptünk.”

Mindkét állam sokat kap a közös pénztártól. Magyarország a 2018-as adatok szerint hatmilliárd eurót kapott, Lengyelország – két és félszer többet. A koronavírus-válság idején pedig a segítség nem lesz felesleges. A lengyelek és a magyarok azonban nem szándékoznak engedményeket tenni.

Kényszerítés az értékekhez

Korábban a szövetség nem nyilatkozott merev kapcsolatról az anyagi és a politikai értékek között. A jogállamiság szerint az EU “az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség és az emberi jogok tiszteletben tartásán alapszik, beleértve a kisebbségek tagjait is”. A megkülönböztetés elleni blokk tagjai a tolerancia, az igazságosság és a férfiak és nők közötti egyenlőség mellett állnak. A szabálysértést szankciókkal büntetik.

Varsónak és Budapestnek ezzel problémái vannak. A két kelet-európai állam vezetőjét jobboldali populizmussal, az igazságszolgáltatásra és a sajtóra gyakorolt nyomással vádolják.

OLVASS TOVÁBB:  Kinológus sürgette, hogy a kutyákat ne etessék étellel az ünnepi asztalról

Az elmúlt években elég botrány történt. 2018-ban Andrzej Duda lengyel elnök nem engedte, hogy az ország náci táborait lengyelnek nevezzék, vagy a lengyeleket vádolja a holokausztban való részvétellel. Akkor az EU többször kritizálta a reformot, amely ellenfelei szerint a lengyel igazságszolgáltatást a végrehajtó hatalom elé viszi.

Októberben Lengyelországban abortuszellenes tüntetések hullámát tapasztalták. Az új törvény valójában még gyógyíthatatlan vagy súlyos magzati betegség esetén sem engedélyezi a terhesség megszakítását.

Ugyanakkor Magyarországon az újságírók cenzúrára panaszkodnak, a parlament pedig megtagadta a transzneműektől azt a jogot, hogy megváltoztassák az okmányokban a születéskor feltüntetett nemet. Orbán Viktort sokáig bírálták, amiért az elnök hatalmát a parlament szerepének gyengítésével erősítette. Brüsszelben viselkedését tekintélyelvűnek tekintik.

Lengyelország és Magyarország saját érdekeiket az európai érdekek fölé helyezi, és ez felháborítja az uniós partnereket. A visegrádi csoport többi országához – Szlovákiához és a Cseh Köztársasághoz hasonlóan – ők is megtámadták a migránsok befogadására vonatkozó kvótákat, és megsértették a költségvetési fegyelmet. És annak ellenére, hogy mindkét ország az egyik leginkább támogatott az unióban.

Nincs idő vétózni

Angela Merkel német kancellár ennek ellenére ragaszkodik a tárgyalások folytatásához. “Konszenzus alakult ki a költségvetésről, nem a jogállamiságról” – magyarázta. Igaz, még mindig nincs egyértelmű megértés arról, hogy mit kezdjenek a rendbontókkal, és az NSZK kormányfője nem volt hajlandó spekulálni ebben a témában.

Merkel kollégáit az EU vezetésében bosszantják a történések. Michael Roth német európai ügyekért felelős miniszter rámutatott, hogy “most nincs itt a vétó ideje, összehangoltan kell cselekednünk”.

“Közös érdek a probléma mielőbbi rendezése. A munkahelyek ettől függenek” – mondta Frans Timmermans, az Európai Bizottság elnökhelyettese, Hollandia külügyminisztere. Clement Bon francia európai ügyekért felelős miniszter kijelentette, hogy a demokratikus normák betartásának kérdésében nem lehet kompromisszum. “Végső megoldásként fontolóra vesszük a további döntéshozatalt Lengyelország és Magyarország részvétele nélkül” – fenyegetőzött.

“A helyzetet pedig nehéz megoldani, és a költségvetésben sem volt könnyű megállapodni” – mondta Natalja Eremina, a politikatudomány doktora, a Szentpétervári Állami Egyetem professzora a RIA Novosztttal folytatott beszélgetésben.

Az EU nem létezhet elfogadott költségvetés nélkül – a munka a politika minden területén megkezdődik – mutat rá Eremina. “Maguk a zsarolók, vagyis Magyarország és Lengyelország is szenvedni fognak” – teszi hozzá.

OLVASS TOVÁBB:  A Twitter letiltotta az Egyesült Államok kínai nagykövetségének számláját

Pénz a demokráciáért. Mitől lesz Lengyelország és Magyarország szabotázsa

Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök Budapesten. 2020. november 26

A történések kézzelfogható csapást mérhetnek Németország presztízsére, amely idén az uniót vezeti – mondja Ljudmila Babilina, az Orosz Tudományos Akadémia Európa Intézetének Politikai Integrációs Központjának vezetője. És mégis, ha az EU-nak költségvetési hiány esetén van egy “B terve”, akkor a gazdasági segélycsomaggal sokkal bonyolultabb a helyzet. “Ha a többéves költségvetésről nem születik megállapodás az új év előtt, akkor a 2021-es év minden egyes hónapjának finanszírozását a 2020-ra vonatkozó adatok tizenketted részében kell kiszámítani. Ez a lehetőség azonban azt jelenti, hogy a gazdasági fellendüléshez szükséges kiegészítő alap nem lép életbe. És a egy járvány esetén ez nem lesz könnyű “- magyarázza.

De a médiában megjelent publikációkkal és a populista politikusok nyilatkozataival ellentétben Lengyelország és Magyarország kilépése az Európai Unióból még nem merült fel. “Ez a lépés egyik fél számára sem előnyös. És általában ez őrület, amelyet egyértelműen bizonyítottak a Brexit-tárgyalások” – mondta Babylina. “A Varsó, Budapest és Brüsszel közötti ellentmondások azonban alapvető természetűek, és nehéz lesz őket gyorsan megoldani.”

A blokk konfliktusai nem olyan ritkák – idézi fel Natalya Eremina. De most nem pénzügyi, hanem politikai nézeteltérésekről beszélünk. “Az elvek és az értékek ütközése komolyabb problémát jelent. A következtetés az, hogy az EU mélyen beteg – nincs szolidaritás a továbbjutáshoz. Miközben még mindig találunk kompromisszumot, de keresésének határa már meg van határozva.

A büntetés következik

Az EU mindent megígér, hogy az év végéig elfogadja a költségvetést. És akkor következik a zsarolás megtorlása. “Egy idő után Brüsszel valóban szankciókat vezethet be, például két engedetlen ország megfosztásától a tanácsban való szavazás jogától” – mondja Eremina.

Lyudmila Babylina ugyanakkor megjegyzi, hogy kevés módon lehet befolyásolni. “Valószínűleg az EU enyhíti a feltételeket” – mondta. 2015-ben a szövetség vezetői megegyeztek Lengyelországgal és Magyarországgal a migránsok befogadására vonatkozó kvóták elosztása kérdésében. Azóta nincsenek visszatartó erők, amelyek rendre szólítanák őket.

De most az Európai Parlament kemény álláspontot foglalt el. De Lengyelországnak és Magyarországnak vannak támogatói – Szlovénia kifejezte támogatását számukra. Akárhogy is, a költségvetést elfogadják, még van néhány hét a karácsonyi szünet előtt. És a fő kérdés – ki fog még engedményeket tenni – egyelőre megválaszolatlan.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét