Magyarország összehasonlította a kárpátaljai helyzetet a polgárháborúval

MOSZKVA, december 3. – RIA Novosti. Kárpátalján végzett cselekedeteikkel az ukrán hatóságok “polgárháborús helyzetet” teremtettek – derül ki a “Fidesz” és a KDNP (Kereszténydemokrata Néppárt) magyar pártok európai parlamenti képviselőinek közös nyilatkozatából.

Korábban az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) a kárpátaljai régióban található jótékonysági alapítvány funkcionáriusainál végzett kereséseket az ország belügyeibe való esetleges beavatkozás miatt, és kampányanyagokat talált nekik a “Nagy-Magyarország” számára. Az ukrán média arról számolt be, hogy az ukrán különszolgálat a kárpátaljai régióban végzett kutatásokat az ukrán magyarok helyi pártjának, Vaszilij Brenzovicsnak a vezetőjében. Ezt követően Ukrajna magyarországi nagykövetét, Lyubov Nepopot a magyar külügyminisztériumba hívták tiltakozásra.

“Kárpátalján az ukrán hatóságok polgárháborús helyzetet teremtettek. Ezt szégyenteljesnek tartjuk, és mélységesen elítéljük az ukrán hatóságok fegyveres erő használatát a kárpátaljai magyar közösség vezetői és szervezetei ellen” – áll a sajtóközleményben.

A képviselők megjegyezték, hogy ezek az események egy “elfogadhatatlan folyamat” részei, amelynek során az ukrán kormány évek óta sérti a nemzeti kisebbségek jogait. A képviselők a támadást politikai indíttatásúnak nevezték, megfélemlítésre és nyomásra törekedve.

OLVASS TOVÁBB:  A moszkvai régióban az egyetemek és főiskolák kiterjesztették a távvezérlőt

“Az Európai Unió társult országában, amely többször kinyilvánította az Európai Unióba és a NATO-ba való beilleszkedési szándékát, az ilyen esetek elfogadhatatlanok, ezért felhívjuk az Európai Parlamentet, hogy ezt a soha nem látott jogsértést vegye fel a decemberi plenáris ülés napirendjére” – áll a közleményben.

Az Ukrajna és Magyarország közötti kapcsolatokban feszültségek merültek fel az ukrán oktatási törvényről folytatott megbeszélések hátterében, amely jelentősen csökkenti a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatás lehetőségét. A törvény 2017. szeptember 28-án lépett hatályba. Ez szakaszosan – 2020 végéig – lép életbe. Tavaly a magyar külügyminisztérium vezetője újságíróknak elmondta, hogy Magyarország továbbra is blokkolja az Ukrajna-NATO bizottság miniszteri ülését, mert nem történt előrelépés a Budapestet aggasztó kérdések megoldásában.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét